2015. november 3., kedd

Tomor Atyácska legendája, amelyben megelevenednek a Berat melletti hegyek


Albánia területének nagy részét hegyek borítják. Nyugati partvidékét északon az Adriai, délen a Jón-tenger mossa. Az albán legendák és népmesék ezért gyakran szólnak ezekrôl a természeti jelenségekrôl. Tomor Atyácska pl. a Tomor nevû hegyvonulat megtestesítôje ember képében, egy ôsz öreg derékig érô nagy szakállal, aki körül négy hosszú csôrû nôstény sas kering, hogy meg tudják ôt védeni, ha szükséges... A Tomor Közép-Albániában terül el Berat városa mellett. Legmagasabb csúcsa 2416 méter, az itt élôk szent helyként tisztelik legyenek akár bektashi muzulmánok, akár keresztények. A Tomor hegy csodaszép legendája így szól röviden*:

 “Tomor Atyácska mennyasszonyául Földi Szépséget választotta. Földi Szépség nappalait nôvérével, Tenger Szépévél töltötte, amint azonban leszállt az éj, Tomor Atyácska hûséges szolgálója, a szél, felvitte ôt a hegyoldalon vissza a vôlegényéhez. Tomor Hegy a magasból rálátott Berat városára, melyet  féltve ôrzött az öreg, hiszen ez volt a kedvenc városa. A távolban a völgyön túl egy másik hegy húzódott, a Shpirag, melynek lejtôin vízfolyások futottak le mintha barázdák volnának. Míg egy napon Tomor Atyácska  Földi Szépséggel az ágyban kellemes idôt múlatott, Shpirag kihasználva a pillanatot  elindult, hogy megszerezze magának Beratot. A négy ôrködô sas még idejében riasztotta Tomor Atyácskát álmából, aki, amint meghallotta Shpirag alattomos tervét, azonnal kikelt ágyából. Felébredvén elsô gondja Földi Szépségnek a biztonsága volt, ezért megparancsolta a Keleti Szélnek, hogy vigye ôt vissza oda, ahol a nôvére lakott. Ô maga aztán felkapott öszvére hátára és elindult, hogy harcban Shpiraggal összecsaphasson. Tomor a sarlóját belevágta Shpirag testébe, számos sérülést okozva neki, melyek ma a hegy oldalán lefutó árkok. Tomor Atyácska öszvérének a lába nyoma, azt mondják, egy Sinja nevû falu közelében látható. Ami Shpiragot illeti, ô a botjával támadt a hatalmas Tomorra, és bár sok sebet ejtett, ô mégis fölülkerekedett rajta. A két óriás végül egymást elpusztította, a szeretô pedig bánatában annyi könnyet hullajtott, hogy folyó lett belôlük, melynek neve Osum...”

Képek Beratról (a város UNESCO Világörökségi helyszín): Berat oszmán-kori városrésze (Mangalem), Berat vára és a várnegyedpanoráma a Gorica híddal, panoráma Berat várából a Tomor-heggyel és az Osum folyóval (ugyanaz, mint a fenti kép)

*Itt olvasható angolul: Dr. Robert Elsie Albánia szakértô honlapja (saját fordítás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése