Albánia története képekben

Albánia történetéről röviden ebben a blogbejegyzésben írtam. Az alábbiakban az egyes történelmi időszakokhoz mutatok képeket és térképeket, melyeket eredetileg a blogbejegyzésekben és a blog Facebook oldalán mutattam be.

Időszámításunk előtti évezred a római hódításig (i.e. 2. századig): 

* Illír törzsek a Nyugat-Balkánon az időszámításunk előtti évezredben: TÉRKÉP

* Albanopolis feltételezett romja: BLOGBEJEGYZÉS

* Ókori illír sisak: KÉP

* Ókori illír gyűrű: KÉP

* Görög telepesek által alapított városok az Adriai tenger partján: TÉRKÉP

* A Durrës-i Szépség i.e. 4. sz. - Albánia eddig talált legrégebbi mozaikja: KÉP

* Illír pénzérmék: KÉP

* Apolló-fej i.e. 350-300 körülről Bouthrotonból - mai Buthrint: KÉP

* Domborzat és az ókori élet: ALBUM

* Agron királysága i.e. 230 körül: TÉRKÉP

* Az ókori Róma három hadjáratot vezetett az illírek ellen - i.e.229-228, i.e. 220-219, i.e. 168-167: ALBUM


A római uralom időszaka (i.e. 2. századtól i.sz. 395-ig):

* Római-kori városok a mai Albánia területén: ALBUM

* Via Egnatia, az ókori Rómát Bizánccal összekötő legfontosabb kereskedelmi és hadiút: ALBUM

* Dyrrachium (ma Durrës) amfiteátruma: BLOG BEJEGYZÉS

* Apollonia és a város központja: ALBUM

* Apollonia kisebbik színháza (odeon): KÉP


Bizánci uralom, regionális hatalmak, albán "kiskirályok" kora (5. századtól a 15. századig, az oszmán uralom kezdetéig):

* Petrela vár: ALBUM Tiranához nagyon közel van. Ha kinéztünk a nappalink ablakából, el is láttunk idáig a távolban. A Petrela vár egy meredeken kiálló szikla csúcsán áll, az ugyanilyen nevű falu szomédságában. Központi tornya i.sz. 500 körül keletkezett, a tornyot körülvevő falak - melyek háromszög alakban helyezkednek el a sarkokban kerek tornyokkal - a bizánci időszakban épültek. Az egyik torony hangulatos fa építménnyel van kiegészítve, ebben ma hagyományos albán étterem üzemel. Többször volt úgy, hogy kis hétvégi túra keretében felmásztunk a várhoz, megittunk egy kávét/üdítőt és csak úgy gyönyörködtünk a csodás panorámában.

* A shkodrai Rozafa vár: ALBUM Nevezhetnénk úgy is, hogy az “albán Déva vára”, építésekor ugyanis, a legenda szerint, itt is szükség volt egy derék, jóravaló asszony befalazására… A Rozafa vár Észak-Albánia legjelentősebb városa, Shkodra mellett található egy sziklás magaslaton. Gyönyörű kilátás nyílik innen a Buna és a Drin folyók összefolyására, Shkodra városára és a Shkodra-(montenegróiul Skadar) tóra. Az ókorban eredetileg a labeátok (illír törzs) erőssége állt itt, melyet a rómaiak i.e. 167-ben foglaltak el. A ma látható fal- és épületmaradványok elsősorban a velencei időszakból maradtak fenn. Több jelentős csata köthető a várhoz és környékéhez. A legemlékezetesebb ezek közül az albánok és velenceiek heteken át tartó hősies várvédelme 1478-79-ben a sokszoros oszmán túlerővel szemben, melyet "Shkodra ostroma"-ként tart számon a történelmi emlékezet.

* Rodoni vára: ALBUM A Rodoni-fok, másnéven Szkanderbég-fok az Adriai tengerbe nyúló sziklás földnyelv Durrës városától északra. A földnyelven található Rodoni Vára, melyet 1463 végén építtetett Szkanderbég, Albánia nemzeti hőse. A vár körül négy katolikus kolostor helyezkedik el, melyek román-gótikus stílusúak. A tenger hullámainak korrozív hatása miatt a falak egy része ma már az Adriai tenger vízszintje alatt van.

Az oszmán uralom időszaka (15. századtól 1912-ig, Albánia létrejöttéig):

* 15. századi albán dal: BLOGBEJEGYZÉS

* Az oszmánok ötödik, legnagyobb rohama 1478-79-ben Shkodra ostroma során: KÉP. Giuseppe Lorenzo Gatteri alkotása, rézkarc, 1860

* Shkodra ostroma 1478-79-ben: ALBUM. Paolo Veronese festménye: Shkodra ostroma, avagy egy nemesasszony elrablása, olaj és vászon, 1585, Velence. Gondolták volna, hogy a velencei Dózse-palota egyik mennyezeti festménye, melyet Paolo Veronese készített 1585-ben, szintén Shkodra 1478-79-es ostromát ábrázolja? Ha belegondolunk, hogy a mai Albánia északi és Montenegró majdnem teljes tengerparti sávja 1420-tól a Velencei Köztársasághoz tartozott, már nem is lepődünk meg annyira rajta. Velencének ezt az Adrián túlra eső részét Velencei Albániának (Albania Veneta) hívták. A terület nagy része 1573 előtt oszmán kézre került, de a Kotori-öböl környéke (ma Montenegró) egészen 1797-ig, a Napóleoni háborúkig velencei kézen maradt.

* Gjirokastra oszmán-kori óvárosa (17. század): KÉP, BLOGBEJEGYZÉS

* Oszmán-kori tradicionális utcai bazár Krujában (18-19. századi helyszín felújítva): KÉP

* Az angol költő, Lord Byron is járt Albániában még az oszmán fennhatóság idején 1809-ben: KÉP 

Albánia (1912 után):

* "Géraldine - egy magyar nő Albánia trónján": LINK

* Bunk'Art: ALBUM. Az albán kommunista múlt egy bizarr, egyben sokat mondó, egykor szigorúan őrzött és titkokkal övezett helyszíne. Albánia legnagyobb, akkori mércével mérve legelitebb kommunista bunkeréről van szó, ami a régi pártvezetés számára lett kialakítva atomtámadás esetére a hidegháború idején. Erdei környezetben, hegy belsejébe épített betonfolyosó rendszer, melyet a közelmúltban alakítottak át múzeummá eredeti helyszínén. A bejáratnál ajándék kínai motorkerékpárok és szovjet személyautó, rácsok vörös csillaggal, vasvázas tömör betonajtók... belül folyosó-labirintus, dohszag, közel száz ablaktalan helyiség, méretes tanácsterem, és persze Enver Hodzsa privát lakosztálya.